„Nem dicsőség a halál, de dicső a lélek,

mely bátran áll a tűzben, s nem hátrál el a félelemtől.”

—Babits Mihály

Idén is, mint minden évben augusztus 26-án megrendezésre került az Úzvölgyi megemlékezés, amely keretében az I. és II. világháború hőseire emlékeztek meg közösen a résztvevők. Az eseményen mintegy 300 ember vett részt.

A megemlékezés Kanyó Albert kürtszavával vette kezdetét, az ünnepi szentmisét ifj. Czikó László, Csíkszentmárton község plébánosa celebrálta, majd Bucsi Zsolt Tamás, a sepsiszentgyörgyi református lelkész záró gondolataival fejeződött be a szertartás.

A rendezvényen  fellépett a Baka János Egyházi Kórus és a Poszogó fúvószenekar méltő keretet adva a megemlékezésnek.

Az eseményen két új kereszt felavatására is sor került, melyeket Csíkszentmárton plébánosa áldott meg. Az imént említett keresztek egyikét, a tavalyi évhez hasonlóan, Nagy György János, hódmezővásárhelyi kereszt- és kopjafakészítő állíttatta. Míg a másik emlékkereszt a felvidéki Gömörről érkezett, melyet Lehotai Aladár készített és hozott magával. Aladár, aki korábban repülőgép-szerelőként szolgált a hadseregnél, vadászrepülő- és helikopterezredeknél, szívügyének tekinti a gömöriek múltjának feltárását, különös figyelmet fordítva az első világháború azon frontszakaszaira, ahol a gömöri katonák is szolgáltak. A felszentelt keresztet a 16. honvéd gyalogezred tiszteletére állították, rajta a következő sorokkal:

„Erdélyország közepében lesz a sírom,

Édesanyám, arra kérem, ne sírjon.”