Április 28-án községünkben a Szent Rita Nőegylet meghívására tartott tartalmas és elgondolkodtató előadást Keresztes Zsuzsanna „Az öregedés művészete” címmel. Az esemény nem csupán az időskorról szólt, hanem az egész életutat átfogó szemléletváltásra hívta fel a figyelmet. Az előadás egyik központi gondolata az volt, hogy az öregedés nem pusztán elkerülhetetlen biológiai folyamat, hanem egyfajta cél is. Kétféle időszemléletet különböztethetünk meg: a “Khronosz” az idő múlását, a rohanást, a végességet jelenti, míg a “Kairosz” az a minőségi idő, amikor megállhatunk, elmélyülhetünk, és valódi tartalommal tölthetjük meg a jelen pillanatot. Ez utóbbi ad lehetőséget a változásra, az újrakezdésre és az élet értelmezésére. Az öregedés megértéséhez nem elegendő pusztán az évek számát figyelembe venni, hiszen az életkor több rétegben is értelmezhető. A szakemberek szerint fontos különbséget tenni a szociológiai, a biológiai és a pszichológiai életkor között. A szociológiai életkor azt mutatja meg, hogy az adott társadalom milyen elvárásokat támaszt az egyénnel szemben egy bizonyos életkorban, míg a biológiai életkor a szervezet aktuális állapotát, egészségi helyzetét tükrözi. Ezzel párhuzamosan a pszichológiai életkor arra ad választ, hogy valaki mennyire érzi magát fiatalnak vagy éppen idősnek, mennyire őrzi meg szellemi frissességét és lelki egyensúlyát, ami gyakran jelentősen eltérhet a tényleges, naptári kortól. Az előadás három fontos modellt is bemutatott. A Maslow-féle szükséglethierarchia rávilágított arra, hogy az ember alapvető szükségletei a fizikai biztonságtól egészen az önmegvalósításig és a transzcendens értelmek kereséséig terjednek. Az Engel-féle bio-pszicho-szociális modell hangsúlyozta, hogy az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem testi, lelki és társas harmónia. Külön figyelmet kapott Erik Erikson fejlődéslélektani modellje, amely szerint életünk különböző szakaszokból áll, és ezek mindegyikét egy-egy krízis, fordulópont jellemzi. Ezek a helyzetek gyakran erős érzelmekkel és bizonytalansággal járnak, ugyanakkor lehetőséget is hordoznak a fejlődésre. Az előadás egyik fontos gondolata volt, hogy krízis nélkül nincs valódi változás: az elakadás mellett mindig ott rejlik a fejlődés lehetősége is. A gyermekkor, serdülőkor és felnőttkor kihívásai után az életközépi válság külön figyelmet kapott. Ez az időszak gyakran az önértékelés, a kapcsolatok és az élet értelmének újragondolását hozza magával. A 40–50 éves korosztály sokszor élete legnagyobb terheit viseli, ugyanakkor ez az időszak lehetőséget is kínál az újratervezésre. Az időskor kapcsán az előadó hangsúlyozta: az élet vége felé közeledve az ember egyik legfontosabb kérdése, hogy „hogyan éltem az életem?”. Az integritás és kétségbeesés közötti egyensúly megtalálása attól függ, képesek vagyunk-e elfogadni múltunkat, feldolgozni tapasztalatainkat, és értelmet találni a mindennapokban. A kiegyensúlyozott időskor egyik kulcsa a minőségi emberi kapcsolatok megléte, az örömet adó tevékenységek és a pozitív életszemlélet. A család, a barátok és a közösséghez tartozás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az ember ne érezze magát magányosnak, még akkor sem, ha egyedül él. Az előadó hangsúlyozta, hogy a magány és az egyedüllét nem ugyanaz, és hogy a lelki egészség megőrzésében fontos szerepe van az aktivitásnak, az önkéntességnek és az új célok kitűzésének is. Az időskori lelki problémák gyakran a kapcsolatok hiányából fakadnak. A közösséghez tartozás, az önkéntesség és az aktív életmód mind hozzájárulhatnak a mentális jólléthez. Az előadás végén a halálhoz való viszony is szóba került. A tudatos felkészülés – legyen szó rendezetlen kapcsolatainkról vagy életünk lezárásáról – felszabadító lehet, még ha nehéz is szembenézni vele. Az est legfontosabb üzenete talán az volt, hogy az élet végéig képesek vagyunk változni. Az öregedés nem hanyatlás, hanem lehetőség arra, hogy újraértelmezzük önmagunkat, kapcsolatainkat és életünk értelmét. Bár sokszor nehéz erről beszélni, a tudatos felkészülés – legyen szó kapcsolataink rendezéséről vagy életünk lezárásáról – felszabadító hatású lehet. Az előadás egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy az öregedés nem hanyatlás, hanem egy lehetőség: arra, hogy megálljunk, visszatekintsünk, és új jelentést adjunk életünknek.

Cseke Rita