1644-ben Csíkszentmártonban született Erdély későbbi püspöke báró Antalffy János (névváltozata Antalfi). Annál is aktuálisabb, hogy felidézzük községünk nagymúltú fiának élettörténetét, mivel novemberben a felújított művelődési központ az ő nevét fogja felvenni.

Miután alapfokú iskoláit szülőfalujában elvégezte a kolozsvári Jezsuita Gimnázium és Akadémia hallgatója, majd 1686-1692 között Nagyszombaton a Jezsuita Akadémián tanul és hittudományi doktori címet szerez. Vészterhes időben kezdi el papi szolgálatát akkor, amikor a gyulafehérvári római-katolikus püspökség kénytelen szüneteltetni tevékenységét.

A megértés céljából egy kis történelmi kitérő. 1542-ben Statielo János halála után Izabella királynő politikai megfontolásból és anyagi érdekből is nem engedte betölteni a gyulafehérvári püspöki funkciót. A püspöki palotát, a püspöki birtokokat és egyéb püspöki jövedelmeket előbb Serédi Gáspár főkapitány (I. Ferdinánd biztosa), majd a Budáról távozni kényszerült Izabella királynő és fia, János Zsigmond vette birtokba. 1556-ban országgyűlésileg államosították a püspökségi javakat, a székeskáptalant, a kolozsmonostori konventet, a szerzetesi kolostorokat és egyéb plébániai javakat, és mint országos jövedelmet Izabella és János Zsigmond rendelkezésére bocsátották. A római katolikus püspökség épületeit az erdélyi fejedelmek birtokolták az elkövetkezendőkben. 160 évig Erdélyben a katolikus híveknek nem lehetett megyéspüspökük, a katolikus vallás megtűrté sorvadt és a hívek ellátását jórészt a ferencesek és a jezsuiták végezték.

Ilyen nehéz időben, előbb Kézdiszentléleken, majd Csíkszentgyörgyön plébánoskodik Antalffy János. 1706-ban Al- és Felcsík, Gyergyó- és Kászonszék főesperese. Az akadályoztatás időszakában 1707-1714 között vikárius, azaz püspökhelyettes. 1716-ban változás állt be és ismét teljes jogkörrel bír a katolikus egyház, visszakapva javait. Ekkor Antalffy gyulafehérvári kanonok lesz. 1716-ban mintegy százhatvan év után, a változás eredményeként, visszaállítják Gyulafehérváron a székeskáptalant, amelynek első nagyprépostja lesz.

Elődjének, Mártonffy Györgynek halálla után III. Károly király 1724 március 13-án erdélyi nagypréposti állásából Erdély főpapi székébe emeli. De míg Mártonfit a király ugyanegy napon nemcsak erdélyi püspökké nevezte ki, hanem bárói, rangra is emelte, addig Antalffy Jánosnak egyelőre a püspökséggel kellett beérnie. Tekintettel a korlátozott közügyi joghatóságára, az Erdélyi Római-katolikus Státus 1724 május 19-én kérvényezi a bécsi udvarnál az újonnan kinevezett püspöknek, Antalfi Jánosnak, az erdélyi főkormányszéki tanácsosságot és a bárói rang megadását. A válasz nem is késlekedett sokáig, hiszen III. Károly 1724 október 27-én bárói rangra emeli és 1725 március 1-én erdélyi főkormányszéki tanácsossá nevezi ki a püspököt.

Antalffy János bárói diplomája, melyet a kolozsvári országgyűlésen 1725 április 16-án hirdettek ki, a püspök ősi és a rangemelés alkalmával ismételten megerősített cimeréről is röviden tájékoztat. E szerint a címerpajzs bíborszínű mezejében zöld hármashalmon nyugvó arany koronából kinövő, jobbra tekintő oroszlán jobb első lábával arany keresztet tart. Sisakdísz helyett nyílt arany korona látható. A címer takarói bíbor és arany színűek.

Antalffy püspök sokat tett a katolikusellenes törvények és rendeletek megváltoztatásáért. Az ő püspöksége idején a gyulafehérvéri és kolozsvári levéltárak visszanyerték egyházi jellegüket. Idős kora ellenére szorgalommal és gondoskodással kormányozta egyházmegyéjét. Mindent megtett annak érdekében, hogy lelkiekben és anyagiakban is gyarapodjon a visszaállított, nagy kiterjedésű egyházmegye.

1727-ben megalapította Kolozsváron a jezsuiták nyomdáját. Ugyanabban az évben Marosvásárhelyen a jezsuita missziót plébánia rangra emeli.

Hosszas betegség után 1728. június 10-én hunyt el. A gyulafehérvári székesegyház sírboltjába helyezték örök nyugalomra.

Ismereteink szerint egy önálló munkája maradt fenn : Nagydicsőségű Aaron, az az Mgos úr Mártonffy György, erdélyi püspök, kit ezzel az együgyű dicsérettel megtisztelt– Kolozsvár, 1721.

Végrendeletében egyházmegyei célokra 10.569 forintot hagyományozott. Ugyanakkor szülőfaluja plébániájának hagy egy aranyozott ezüst kejhet valamint egy díszes miseruhát.

Gergely András