Tours-i vagy Pannóniai Szent Márton napja egyházközségünk legnagyobb ünnepe. A község védőszentjének tiszteletére rendszerint ünnepnapjához, november 11-hez legközelebb eső vasárnapon emlékezünk búcsús szentmisével. Idén e jeles nap november 10-re esett. Az ünnepre való előkészületek azonban már korábban megkezdődtek. A lelki felkészülést a szentmisék előtti Szent Márton kilenced, valamint a búcsút megelőző triduum segítette. A háromnapos lelki gyakorlatot Bátor Botond OSPPE, hargitafűrdői pálos szerzetes vezette. A lelkigyakorlat során hétköznapi példákon át a mély elmélkedésekig – olykor személyes történetekkel színesítve – segítette az ünnepre való lelki felkészülést. A háromnapos felkészülés a búcsú előestéjén fáklyás körmenettel zárult. Ezzel párhuzamosan az óvodás és kisiskolás gyerekek a püspök életét megéneklő dalokat tanultak, valamint elkészítették saját mécseseiket a szombat esti ünnepi körmenetre. A csekefalvi óvodások szüleikkel együtt pénteken is felvonultak Csekefalván, míg az iskolásokkal közösen a szombati körmenethez is szép számban csatlakoztak.
A lelki felkészülés mellett külsőleg is sikerült előkészülni az ünnepre. A búcsút megelőző napon a templomban és környékén takarító kalákát tartottak, amely során a résztvevők gondosan előkészítették a helyszínt.
A vasárnapi búcsús szentmisét húsz pap jelenlétében Tamás József nyugalmazott segédpüspök celebrálta, aki a bevezetőben Szent Márton híres jelmondatával indított: Non recuso laborem (Nem vonakodom a munkától/szenvedéstől). Mint hangsúlyozta, a jelmondat, amelyet Márton Áron püspök – valamint a júniusban pappá szentelt Gáll Szabolcs is – magáénak választott, emlékeztet bennünket arra, hogy vállalnunk kell a mindennapi kihívásokat.
Gondolatait Bátor Botond pálos szerzetes folytatta a prédikációban. Rámutatott arra, hogy akárcsak Szent Márton püspök életútja, a mi életünk is tele van kiszámíthatatlan fordulatokkal. Mint hangsúlyozta, életünk minőségét az határozza meg, hogyan viszonyulunk azokhoz a dolgokhoz, amelyek körülvesznek bennünket. Szent Márton életútjából számos cselekedet emelhető ki, amelyek példát mutathatnak számunkra. Az egyik ilyen, amikor akarata ellenére választották püspökké, mégis vállalta az ezzel járó felelősséget és feladatokat. Egy másik közismert példa, amikor köpenyét – amely rangját és biztonságát adta – kettészakította, és felét a koldusra terítette. Tetteivel nemcsak azokban az időkben mutatott példát, hanem napjainkban is mintául szolgál a váratlan helyzetek kezelésére. Ezért kérték közbenjárását, hogy hozzá hasonlóan mi is megállhassuk helyünket a mindennapokban.