200 évvel ezelőtt, 1823-ban született a „nemzet költője”, Petőfi Sándor. Ezen évforduló alkalmából a 2023-as évet Petőfi 200 Emlékévvé nyilvánították.

A jubileumi évfordulóról községünkben is megemlékeztünk. 2023. szeptember 28-án ugyanis a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Társaság és a Tivai Nagy Imre Szakközépiskola meghívására Marosán Csaba, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színésze tartott előadást, Költészetünk vadvirága címmel az Antalffy János Művelődési Házban. A rendezvényt Hargita Megye Tanácsa is támogatta.

Marosán Csaba már több, mint 10 éve, 2012 novembere óta a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze, amely színház a világ legelső, magyar nyelvű kőszínháza és amely tavaly decemberben ünnepelte fennállásának 230. évfordulóját. A színész munkája mellett szólóprojekteteket is végez, amelynek célja az irodalom terjesztése, megszerettetése az erdélyi magyarság, azon belül is főként a jövő generációja számára. Ennek apropóján látogatott el Csíkszentmártonba is legutóbbi előadásával, amelyben Petőfi Sándor életét mutatta be a megszokottól eltérő módon a Tivai Nagy Imre Szakközépiskola diákjainak, akik így tehát rendhagyó irodalomórán vehettek részt a helyi művelődési házban.

Előadásához alapul vette a Petőfi Erdélyben című könyvet is, amelyben teljes egészében végig követhető a költő Erdélyben töltött életútja. Petőfi ugyanis két legfontosabb periódusát töltötte Erdélyben, hiszen 1846. szeptember 8-án a Szatmár megyei bálon ismerkedett meg szeretett párjával, Szendrei Júliával, 1847. szeptember 9. és október 19. között pedig a Máramaros megyei Koltón élete egyik legaktívabb, leggazdagabb költészeti időszakát töltötte, ahol 40 nap alatt 29 verset írt.

Elmondta, a Petőfi Sándor életéről szóló Költészetünk vadvirága című műsorát egy fél éves kutatómunka előzte meg ahhoz, hogy levegye őt egy kicsit a polcról, megmozgassa, hús-vér emberként tudja bemutatni a költőt. „Pilinszky e fogalmakkal jellemezte: teremtés, kivont kard, lovasroham, lángész, vállalkozás, nap, amely éget. Életét és halálát is számos mítosz övezi. Hősiesnek, férfiasnak, romantikusak egyszóval tökéletesnek szeretjük látni Petőfit. De vajon mennyire élő a tananyagba bekerült költő porosodó arcképe? Tudatosan öltözködött, picit hiú volt, makacs, vagány és hirtelen haragú. Szeretett kilógni a sorból. Jó humora volt és szerette az öniróniát” – mesélte a költőről az előadó. Mint hangsúlyozta, Petőfire ma is nagyon nagy szükségünk van, hiszen véleménye szerint a 21. században a magyar fiatalság számára legismertebb költő addig fog élni, amíg a köztudatban ott van, amíg olvassa az utókor a verseit.

Bodó Szabolcs