Hat verseny, négy első, két második és egy harmadik hely – ez Both Sebestyén mérlege a 2019-2020-as kutyafogathajtó idényben. Tapasztalatairól kérdeztük.   

A csíkszentmártoni Both Sebestyén versenyszerűen 2014 óta foglalkozik a kutyafogathajtással, de mint fogalmaz, életét már a kezdetektől kisérték a versenyek és a szánhúzó kutyák, hiszen a családban már többen versenyeztek előtte. Így nem igazán volt kérdés, hogy előbb vagy utóbb ő is rajthoz fog állni. Korábbi eredményeiről már beszámoltunk, most viszont a jelenlegi idényről (2019-2020), eredményeiről kérdeztük.

Mint megtudtuk, a fiatal hajtó ebben az idényben hat versenyen hét versenyszámban indult, s mindnek az élmezőnyében végzett. Első megmérettetése a magyarországi Béren, a 24. nemzetközi szánhúzókutyás hétvégén zajlott, kétkutyás bikejöringben az első helyen végzett. Azután a 8. Szigetköz-Vének Kupa (Vének, Magyarország) következett, ahol szintén kétkutyás bikejöringben az élen végzett. Majd a magyarpolányi FISTC kutyafogathajtó Európa Bajnokságon vett részt, ahol a kétkutyás bikejöringben ezüstérmet szerzett.

Ezt követően a ballószögi Mikulás Kupán (Magyarország) indult, ahol dupla győzelmet aratott: kétkutyás bikejöringben és egykutyás bikejöringben is első helyen végzett. Télen a Drumul Romanilor (Báránykő, Románia) D kategóriában második helyet szerezte meg. Végül pedig a FISTC Kutyafogathajtó Európa Bajnokságon (Pragelato, Olaszország) bronzérmet szerzett a D kategóriában.

Both Sebestyén elmondása szerint, az idény legkiemelkedőbb eredményének a magyarpolányi FISTC EB-n szerzett ezüstérmét tartja, ugyanis ott nagyon nehéz körülmények között – esőben, sártengerben – szerezte meg az ezüstérmet egy erős mezőnyben. „Az, hogy ez hazai rendezésű EB-n sikerült, még inkább növeli az ezüstérem értékét, mindenképp emlékezetes marad számomra” – mutatott rá.

Érdeklődésünkre arról is beszámolt a hajtó, hogy az eredményeket sok minden befolyásolja, például a kutyák vérvonala, a kutyák edzettsége, az időjárás viszonyok. Mindemellett szintén befolyásoló tényező, hogy hány kilométert kell utazni egy versenyre. Nem mindegy, hogy 100 km-t utaztatják a kutyákat, vagy épp kétezret (ahogy például az olaszországi Pragelatoig tette a csíki versenyző). Azt is kifejtette, hogy a pályák általában érdekesek, mindegyikben van valami kihívás. „Számomra a legemlékezetesebb a magyarpolányi EB pálya, hiszen óriási sár volt, nagyon nehéz volt biciklivel teljesíteni, főleg, hogy teljesen megtelt a szemem sárral” – avatott be a részletekbe.

A kutyák egész szezonban jól teljesítettek – vallja a versenyző –, nincs oka panaszra. Az idei szezonban négy kutyája kapott lehetőséget a versenyzésre: Hero, Happy, Klárika és Mangó. Hero teljesítményét külön is kiemelte, mert minden versenyen rajthoz állt, jelenleg a csapat legmegbízhatóbb tagjának számít. Bízik benne, hogy a következő szezonra még jobb formába tudja hozni a kutyákat.

„Hajtóként azt szeretem legjobban a versenyekben, hogy együtt mozoghatok a kutyáimmal, megismerhetek új helyeket, országokat. Ezen kívül megismerkedhetek más emberekkel, akik más országokból érkeznek, más kultúrával. Ez a szép a versenyekben, hogy összehozza az embereket” – avatott be Both Sebestyén.

Scroll Up