Forrás: Csíkszentmároni Alcsík SE Facebook oldala

Harmadik helyen a Csíkszentmártoni Alcsík SE

Dobogós helyen zárta az évet a Csíkszentmártoni Alcsík SE csapata, a labdarúgó 5. Liga csíkszéki csoportjában. A 13. fordulóban két mérkőzést játszottak le, melyek közül csapatunk a Csatószeg elleni hazai győzelmének köszönhetően tavaszig biztosan a harmadik helyen marad. A csíkszentmártoni csapat legutóbbi 5 mérkőzését egyaránt megnyerte, a bajnoki címvédő Gyimesbükköt 3-2, Madéfalvát 2-4 míg a Gyimesközéploki Loki csapatát 2-1 arányban múlták felül, majd Lázárfalva és Csatószeg csapatai ellen is 4-0-ás sikert arattak. Az alapszakasz hátralévő 4 fordulóját már csak márciustól kezdődően játsszák le, ekkor Szépvíz csapatához látogatnak majd helyi focistáink.
Részeg Alpár

Új fogászati rendelő nyílt Csíkszentmártonban

Fogászati rendelőt nyitott dr. Páll Vitos Emőke Csíkszentmártonban, az 50. szám alatt. A doktornő 2009-ben diplomázott a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) Fogorvosi Karán, és 2010 óta dolgozik fogorvoként Csíkszeredában. Elmondása szerint, munkája során számos csíkszentmártoni páciense volt és jelenleg is van, ezért döntött úgy, hogy a községben nyitja meg rendelőjét. Időpontfoglalásért keressék bizalommal a következő telefonszámon: 0721 266 265. Nyitvatartás minden kedden és csütörtökön 14 és 18 óra között.

Elhunyt Bakcsy Gábor református lelkipásztor

Harminchét éven át szolgálta a Csíkszentmártoni Református Egyházközséget Bakcsy Gábor lelkész. Lelkipásztorként mindig hűséges volt a szórványban élő közösségéhez. Noha lehetősége lett volna nagyobb egyházközségekben szolgálni, ő mégis Alcsíkon találta meg hivatásának igazi helyét. Hívei mélyen tisztelték segítőkészsége, alázatossága és odaadó munkája miatt. Nyugodjon békében!

Nyugdíjba vonult a Polgármesteri Hivatal két könyvelője, Both Piroska-Sarolta és Pál Zsuzsánna

November tizedikétől vonult nyugdíjba Both Piroska-Sarolta könyvelőnő. Bár fiatal korában az egészségügyben képzelte el jövőjét, tanulmányai és lehetőségei a könyvelés fele sodorták. Érdeklődésünkre mosolyogva elárulta: augusztus 6-án múlt 45 éve, hogy munkába állt. Munkás éveiről, tapasztalatairól beszélgettünk vele.
– Mikor kezdett dolgozni az Önkormányzatnál?
– 2001 októberében szociális referensként kezdtem, azelőtt 1979-től a Csíkszeredai Ruhaipari RT-nél dolgoztam. 2002-től én lettem a kasszás egészen 2009 júliusáig és ugyanabban az évben verseny vizsgáztam. Onnantól kezdve könyveltem az önkormányzatnál. Összesen 23 évet dolgoztam a Hivatalban.
– Milyen volt a munkafolyamat 2000-es évek elején és milyen most? Össze lehet hasonlítani az akkori meg a mostani helyzetet?
– Nem volt könnyű akkor sem és most sem. Talán a kasszás rész volt könnyebb, mert akkor volt még egy alkalmazott, aki az adót szedte, úgy megoszlott a munka. Az igazság az, hogy időközben nagyon sok programot fejlesztettek, sok újítás volt. A programokkal sok mindent elvégzünk, felgyorsítanak folyamatokat, de körülbelül ötször annyi papírt kérnek, mint régen. Itt most papírt termelés folyik.
– Hogyan boldogultak az új programokkal?
– Voltak felkészítők. Első időszakban, a 2010-es évek elején Gyergyóban szervezte meg a CECCAR (Könyvelők és Könyvszakértők Testülete) jó pár évig. Azután körülbelül 6-7 éven át Tusnádfürdőn szervezték minden novemberben, Szent Márton nap környékén. Az utóbbi időben pedig az Expert Diplomatic nevű cég szervez képzéseket Csíkszeredában.
– Mi volt a legnagyobb kihívás munkás évei során?
– Szerintem maga a könyvelés. Főleg az, hogy egyedül kell mindent megoldani. Vannak önkormányzatok, ahol már kivívták, hogy a könyvelő mellett még van egy kisegítő, úgy feloszlik a munka. Amikor elmentem szabadságra, már másnap kerestek a pénzügyről, hogy szükségük lenne valamire. És ez mindig így volt. 1-2 nap szabadságot tudtam kivenni, különben egy halom papír volt az asztalomon és nehéz volt behozni a lemaradást. Ezt napirenden kell végezni.
– Mit tanácsol a pályakezdőknek?
– Nagyon készítse fel magát a pályakezdő! A könyvelés rendkívül szerteágazó, nagyon oda kell figyelni. Sok figyelmet és pontos munkát igényel. A zsidó számokkal meg külön vigyázni kell.
– Mik azok a zsidó számok?
– Amikor fordítva írják. Nem 58-at, hanem 85-öt írnak. Vannak olyan könyvelők, akiknél ez divat, és akkor aztán kereshetjük a hibát. Amikor javítani kell, rengeteg időt meg energiát elvesz. Tehát az a lényeg, hogy nagyon figyelmesnek és pontosnak kell lenni.
– Milyen tervei vannak a nyugdíjas éveire?
– Az élet rendje szerint, mint édesanya, remélem, hogy nagymamává válok. Ha Isten és az egészségem is engedi, aktív, szerető nagymamaként szívesen foglalkoznék az unokáimmal. Tehetségem szerint igyekszem segíteni a gyermekeimet. Mivel szeretek utazni, vannak bakancslistás helyek, ahová vágyom eljutni. Nem utolsó sorban szeretném a rohanó életmód miatt elhanyagolt rokoni-baráti kapcsolataimat újjáéleszteni és ápolni.
Both Piroska huszonhárom évnyi elhivatott munkájával a polgármesteri hivatalban legjobb tudása szerint végezte a könyvelést, és minden erejével segítette az önkormányzat működését. Kívánunk neki békés, örömteli nyugdíjas éveket, valamint azt, hogy vágyai maradéktalanul teljesüljenek!

Pál Zsuzsánna könyvelőnő huszonnégy éven át felelt a Polgármesteri Hivatal bevételeinek pontos könyveléséért. Nyugdíjba vonulása alkalmából, pályafutásáról mesélt nekünk.
Hol volt az első munkahelye, és mikor kezdett az Polgármesteri Hivatalban dolgozni?
Csíkszentgyörgyön kezdtem dolgozni, a helyi kollektív gazdaság alkalmazottjaként. Azán 1991 decemberében kerültem Szentmártonra könyvelőnek a percepcióhoz. 2000-ben a percepció irodát áthelyezték Csíkszeredába, engem pedig áthívtak a hivatalhoz, így kerültem ide.
Mindvégig ugyanebben a könyvelői pozícióban dolgozott?
Igen, végig ebben a munkakörben voltam. Tulajdonképpen a tanács bevételeinek könyvelése volt a feladatom. Ebbe beletartoztak az adómegállapítások: autóadó, területadó, épületadó, büntetések, reklámok, és minden jövedelem. Ezeket kellett megállapítanom és felhajtanom.
Hogyan foglalná össze az itt töltött éveket?
Az igazság az, hogy nagyon nehéz volt. Vállaltuk a feladatokat és elvégeztük, ahogy tudtuk. Az volt a legfontosabb, hogy az emberek haladjanak. Nem mondhatom, hogy nagyon szerettem ezt a munkát, de vállaltam. A közösség viszont jó volt. Nem is jöttem volna át annak idején, ha nem lett volna jó. Mindenki győzködött, hogy maradjak, és végül maradtam is.
Huszonnégy évet töltött el itt. Mit üzen a pályakezdőknek?
Azt üzenem, hogy fogjanak neki és tanuljanak, mert mindent meg lehet tanulni. Sokat kell olvasni, tanulmányozni a törvényeket, mert nagyon kevés az, aki segíteni tudna. Nincs akitől kérdezni, ezért csak így lehet megoldani. Mindig a törvény szerint kell dolgozni, és hála Istennek, sosem volt probléma a munkám során.
Vannak tervek már a nyugdíjas éveire?
Igen, unokázni fogok.
Pál Zsuzsánna munkássága nyomán a közösségért végzett munka egy újabb példáját ismerhettük meg. Alapossága és törvénytisztelő hozzáállása mind hozzájárult ahhoz, hogy a Polgármesteri Hivatal pénzügyi működése biztos alapokon nyugodjon. Nyugdíjas éveire sok örömteli pillanatot kívánunk neki, remélve, hogy mostantól azzal töltheti idejét, amit igazán szeret.

„Én a közös munkának vagyok a híve” – beszélgetés községünk új plébánosával, Czikó Lászlóval

A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye legtöbb esetben augusztus elsejével határoz papi áthelyezésekről, ám Kovács Gergely érsek 2024. szeptember 28-i körlevelében újabb áthelyezéseket rendelt el. A határozat alapján Kovács Zsolt atya hatéves csíkszentmártoni szolgálata alól nyert felmentést, így most Czikó László atyát köszönthetjük községünkben.
„Elég hirtelen ért a váltás. Csak felhívtak, és kértek szépen, hogy jöjjek át.” – kezdte beszélgetésünket Czikó plébános. Községünk új plébánosa a Maros megyei Búzásbesenyőből érkezett, ahol tizenegy éven át tejesített szolgálatot. Mivel a búzásbesenyői évek csupán egy szeletét képezik eddigi életútjának, első kérdéseinkkel papi hivatásának kezdetére voltunk kíváncsiak.
„A gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumban, az akkori kántoriskolában végeztem. Édesapám is ott tanult” – emlékezett vissza hivatásának gyökereire Czikó László. „Először pszichológiára akartam továbbmenni, de egy lelkigyakorlat után eldöntöttem, hogy pap leszek. 2001-ben, miután pappá szenteltek, Brassó központjába helyeztek ki, ott voltam több mint fél évet. Azután Budapestre kerültem, ott is egy fél évet töltöttem, majd visszajöttem Marosvásárhelyre, a Cserealjai (Tudori) Egyházközséghez. Ott már öt évet voltam.” – Foglalta össze kérdésünkre a lelkipásztor. Hozzátette ugyanakkor, hogy a papság mellett folyamatosan foglalkoztatta a gondolat, hogy jezsuita szerzetessé váljon. „Már a teológia alatt gondolkodtam azon, hogy esetleg jezsuita szerzetes legyek, ezért 2007-ben elmentem a Jezsuita Rendbe, a Magyar Rendtartományba Budapestre. Mivel a tartományban én voltam az egyetlen novícius (újonc) elküldtek egy nemzetközi novíciátusba Olaszországba. Így kerültem Genovába, ahol Kolumbusz Kristóf született.”
A genovai tapasztalatok Czikó plébánost mégis korábbi útjára terelték. Visszatérése után néhány hónapig Marosvásárhelyen látta el papi teendőit, majd a gyergyószentmiklósi Szent István plébánián folytatta szolgálatát egészen a búzásbesenyői kinevezéséig. Mint László plébános mesélte, egyik erőssége, hogy képes gyorsan alkalmazkodni, ami nagy segítségére van hivatásában. “Isten adta a hivatásomat, de a küldetést mindig abba a közösségbe kapom meg, ahova kerülök. Még sok minden ki kell alakuljon, de nem baj, mert nem sietünk sehova” – osztotta meg gondolatait, amelyek találóan átvezettek következő kérdéseinkhez. Október elseje óta a szentmiséken és a kalákákon túl számos esemény és ünnep zajlott le a községben. Ennek apropóján arra voltunk kíváncsiak, hogyan élte meg az utóbbi időszakot. Kérdésünkre Czikó plébános elégedetten mesélte, hogy a lakosság részéről erős helytállást tapasztalt. “Én a közös munkának vagyok a híve” – tette hozzá mielőtt összegezte volna észrevételeit. Elmondása szerint sokan részt vállaltak a munkálatokban, valamint az ünnepi előkészületekben. Emellett folyamatosan érkeztek támogatások, felajánlások, amelyeket mind nagylelkű cselekedetekként értékelt. A Szent Márton napi búcsút megelőző lelkigyakorlatokról pedig külön is megjegyezte: “Jól esett, hogy jöttek a triduumra és sokan el is végezték a szentgyónást. Óriási dolog.”
A közösség aktív szerepvállalása kétségkívül pozitív benyomást tett az új plébánosra, különösen mivel alig másfél hónap alatt a hívek már mosolyogva fogadták prédikációinak szabadabban megfogalmazott üzeneteit. Ezt a nyitottságot szeretné továbbra is megőrizni a közösséggel, akik bátran kereshetik szentmisék után, a szerdai fogadóórákon, vagy akár telefonon is.

Szent Erzsébet búcsú Úzvölgyében

November 16-án Árpád-házi Szent Erzsébetre emlékeztek az úzvölgyi hadikápolnánál. A szentmise számos községbeli lakos jelenlétével, déli 12 órától kezdődött.
“Vajon mit gondolhattak a munkácsi 11. honvéd gyalogezred katonái, amikor 1917-ben megépítették az Árpád-házi Szent Erzsébet hadikápolnát?” – tette fel a kérdést Czikó László plébános az úzvölgyi búcsús szentmise prédikációjának bevezetőjében. Árpád-házi Szent Erzsébet életútjából számos történetet ismerünk, amelyekből szeretetét, szerénységét, kitartását és szolgálatkészségét határozhatjuk meg legfőbb jellemvonásainak. Bár a bevezető kérdésre pontos választ nem tudhatunk, valószínű, hogy a honvédek is ezeket a jellemvonásokat kívánták követni. Ennek nyomán mind Szent Erzsébet, mind pedig a honvédek helytállása példa számunkra, hogy bajtársi, testvéri egyetértésben éljünk egymás mellett, és kitartóan végezzük szolgálatunkat, a mindennapi feladatokat.
A szentmisét követően, akárcsak a korábbi években, az egyháztanács és a csíkszentmártoni közbirtokosság meleg ebéddel fogadta a résztvevőket.

Szent Márton ünnepe

Tours-i vagy Pannóniai Szent Márton napja egyházközségünk legnagyobb ünnepe. A község védőszentjének tiszteletére rendszerint ünnepnapjához, november 11-hez legközelebb eső vasárnapon emlékezünk búcsús szentmisével. Idén e jeles nap november 10-re esett. Az ünnepre való előkészületek azonban már korábban megkezdődtek. A lelki felkészülést a szentmisék előtti Szent Márton kilenced, valamint a búcsút megelőző triduum segítette. A háromnapos lelki gyakorlatot Bátor Botond OSPPE, hargitafűrdői pálos szerzetes vezette. A lelkigyakorlat során hétköznapi példákon át a mély elmélkedésekig – olykor személyes történetekkel színesítve – segítette az ünnepre való lelki felkészülést. A háromnapos felkészülés a búcsú előestéjén fáklyás körmenettel zárult. Ezzel párhuzamosan az óvodás és kisiskolás gyerekek a püspök életét megéneklő dalokat tanultak, valamint elkészítették saját mécseseiket a szombat esti ünnepi körmenetre. A csekefalvi óvodások szüleikkel együtt pénteken is felvonultak Csekefalván, míg az iskolásokkal közösen a szombati körmenethez is szép számban csatlakoztak.
A lelki felkészülés mellett külsőleg is sikerült előkészülni az ünnepre. A búcsút megelőző napon a templomban és környékén takarító kalákát tartottak, amely során a résztvevők gondosan előkészítették a helyszínt.
A vasárnapi búcsús szentmisét húsz pap jelenlétében Tamás József nyugalmazott segédpüspök celebrálta, aki a bevezetőben Szent Márton híres jelmondatával indított: Non recuso laborem (Nem vonakodom a munkától/szenvedéstől). Mint hangsúlyozta, a jelmondat, amelyet Márton Áron püspök – valamint a júniusban pappá szentelt Gáll Szabolcs is – magáénak választott, emlékeztet bennünket arra, hogy vállalnunk kell a mindennapi kihívásokat.
Gondolatait Bátor Botond pálos szerzetes folytatta a prédikációban. Rámutatott arra, hogy akárcsak Szent Márton püspök életútja, a mi életünk is tele van kiszámíthatatlan fordulatokkal. Mint hangsúlyozta, életünk minőségét az határozza meg, hogyan viszonyulunk azokhoz a dolgokhoz, amelyek körülvesznek bennünket. Szent Márton életútjából számos cselekedet emelhető ki, amelyek példát mutathatnak számunkra. Az egyik ilyen, amikor akarata ellenére választották püspökké, mégis vállalta az ezzel járó felelősséget és feladatokat. Egy másik közismert példa, amikor köpenyét – amely rangját és biztonságát adta – kettészakította, és felét a koldusra terítette. Tetteivel nemcsak azokban az időkben mutatott példát, hanem napjainkban is mintául szolgál a váratlan helyzetek kezelésére. Ezért kérték közbenjárását, hogy hozzá hasonlóan mi is megállhassuk helyünket a mindennapokban.

Helyben visszaválthatók az összegyűjtött palackok

Palackvisszaváltó automatát üzemeltek be az Iskola utcában, a régi tűzoltószertár helyén. Az automata telepítését megelőzően, november 6-án Pál Tamás, a térségi hulladékgazdálkodási vállalat, az Eco-Csík Kft. igazgatója, valamint Tánczos Barna szenátor tájékoztatót tartottak a helyi vállalkozók számára. A tájékoztatón elhangzott, hogy az automatát az Eco-Csík Kft. bérli és kezeli, a betétdíjas palackokért kapott értékjegyeket pedig a lakosok a helyi boltokban tudják majd felhasználni. Az automata üzemeltetéséért az önkormányzatnak 1500 lej fenntartási összeget kell fizetnie a hulladékgazdálkodó vállalatnak, továbbá biztosítana kell az gép helyszínét, és egy munkatársat, aki az Eco-Csík Kft. alkalmazottjaként kezeli azt. Az automata hétköznaponként 7 és 17 óra között vehető igénybe. Az értékjegyek községben való elfogadásának előkészítése már elkeződött.

Huszonnégy évig volt községünk jegyzője Gergely Anna

Több mint két évtizeden át jegyzőként játszott kulcsszerepet Csíkszentmárton község közigazgatásában Gergely Anna. Az önkormányzati munkában végzett felelősségteljes tevékenysége példaértékű. Huszonnégy éves jegyzői pályafutása alatt számos kihívással és változással szembesült, de mindig a közösség érdekeit tartotta szem előtt. Pályafutásáról, a kihívásokról és jövőbeli terveiről beszélgettünk vele.
– Hol kezdődött a pályafutása?
– A könnyűipari szaklíceumban érettségiztem, majd Szebenben folytattam tanulmányaimat a jogi egyetem közigazgatási szakán. Mesterfokozatot is ott szereztem. A diploma megszerzése után nyolc évig dolgoztam a könnyűiparban, majd az önkormányzathoz kerültem.
– Pontosan mennyi időt dolgozott az önkormányzatnál?
– Összesen harmincöt évet, ebből huszonnégyet jegyzőként. Korábban kasszásként és előkönyvelőként is dolgoztam.
– Hogyan változott a szakma az elmúlt több mint két évtized alatt?
– Nagyon sokat változott. Ez egy olyan hivatás, ahol folyamatosan tanulni kell, hiszen a törvények folyamatosan változnak. Amire egy jogszabály elér hozzánk, gyakran már módosult is, és egyre bonyolultabbá válik. De például egy tanácsülés iratanyaga mostanra legalább háromszor akkora, mint régen volt.
– Melyek voltak munkája során a legnagyobb kihívások?
– A legnagyobb kihívások rendszeresen ismétlődnek, például a népszámlálások vagy a választások, legyenek azok helyhatósági vagy egyéb választások. Ezek mindig plusz teendőket jelentettek a mindennapi feladatok mellett. Aztán ha csak az Úzvölgyében történteket említem, azok is sok álmatlan éjszakát okoztak.
– Visszatekintve hogyan tudná összegezni az elmúlt több mint harminc évet? Mi volt a legszebb a hivatásában?
– A közösségért végzett munka mindig nagyon felemelő volt számomra. A legszebb élmény, amit már az első perctől tapasztaltam, az emberek szemében megjelenő hála, és az, amikor azt mondták: „köszönöm szépen”. Ezt minden esetben tapasztaltam, amikor segíthettem megoldani a problémáikat. Még akkor is hálásak voltak, amikor esetleg nem tudtunk segítséget nyújtani, például mert az ügy törvénytelen volt vagy nem tartozott a hatáskörünkbe. Olyankor igyekeztem mindent elmagyarázni, és azt emberek elfogadták. A falubeliekkel soha nem volt problémám. Ha nézeteltérések adódtak, azok a hivatalban fordultak elő, de ezek mindig szakmai viták voltak, mivel különböző nézőpontokból mérlegeltünk a döntések előtt.
– Milyen tervei vannak a következő időszakra?
– Egyelőre még nem készülök nyugdíjba. Úgy gondolom, hogy nem lehet egyik napról a másikra váltani. Azt az aktív életmódot, amit eddig folytattam, csak egy átmeneti időszakkal lehet megoldani. Jelenleg a közbirtokosságnál dolgozom, ami nyugodtabb és kevesebb a felelősség, mint a hivatalban. Ha később nyugdíjba is megyek, nem szeretnék visszavonulni. Továbbra is aktívan részt veszek a közösségi életben. Emellett szeretem a természetet, aktívan túrázom, ez a legjobb kikapcsolódás számomra. És persze az unokák! Azért is döntöttem most a váltás mellett, hogy több időt tölthessek velük.
Gergely Anna eredményes munkássága valóban példaértékű, és Csíkszentmárton község méltán lehet hálás érte. Kívánunk neki jó egészséget, számos megmászandó hegycsúcsot és értékes családi időtöltést a továbbiakban is.

Vezetőségcsere és tanácsülések

Az elmúlt fél évben Csíkszentmárton község helyi tanácsa havi rendszerességgel ülésezett, melyek során a község érdekeit szolgáló javaslatokat fogadott el.
Ezúton is köszönjük Birtalan Sándor leköszönő polgármester, valamint László Antal volt alpolgármester munkáját!
Az elmúlt időszak tanácsülései közül külön figyelmet érdemel az október 23-án tartott ülés, amelyen tizenegy helyi tanácsos tette le esküjét. Az új képviselő testület tagjai: Ábrahám Alpár, Birtalan Sándor, Botta Norbert, Gergely András, György Zoltán, László Antal, László Attila, Miklósi Attila, Potyó József, Részeg Ernő és Szabó Zsolt.
Az alakuló ülés második napirendi pontja Potyó Judit megválasztott polgármester beiktatása volt. Az új polgármester hivatalba lépését követően, a következő tanácsülésen, október 29-én a képviselő testület tagjai új alpolgármestert választottak, Részeg Ernő személyében.
Az új vezetőségnek és a képviselő testületnek eredményes munkát kívánunk a község érdekében végzett tevékenységükhöz!
A váltást követően a novemberi ülésen a képviselő testület elfogadta a polgármester által előterjesztett javaslatokat, amelyek elsősorban munkakörök létrehozására, valamint átalakítására vonatkoztak. A tanács ugyanakkor jóváhagyta, hogy Potyó Judit polgármester képviselje a kultúrház energetikai költséghatékonyságáról szóló pályázatot, amely azóta sikeresen lezárult. Az átvétel az illetékes pályáztató részéről megtörtént. Ugyanezen az ülésen fogadták el az ECO-Csík Kft.-vel való együttműködést, melynek eredményeként palackvisszaváltó automata működik községünkben.
Felhívjuk az érdekeltek figyelmét, hogy a tanácshatározatok jegyzőkönyve elérhetővé válik weboldalunkon, amelynek aktualizálása folyamatban van.