Botár Levente 1921 január 14-én született Csíkszentmártonban. Szülei dr. Botár Adolf ügyvéd és Tódor Jolán. Rendkívüli szorgalmáról és tudásáról gimnáziumi és egyetemi leckekönyvei tanúskodnak. A Csíkszeredai Romai Katolikus Segítő Mária Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, majd 1941-ben felvételt nyert a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem bölcsészet-tudományi karára.

Gimnáziumi évei rendkívül aktívak voltak: VIII. osztályban a gimnázium önképzőkörének elnökévé választották, ahol igencsak széles tevékenységet fejtett ki. A Gimnázium évkönyvének tanúsága szerint Botár Levente számos rendezvény szervezője és ünnepi szónoka volt. Az Évkönyv 1940-41-es kiadásában így írtak a március 15.-i gimnáziumi ünnepségről:


” Botár Levente VIII. o. t. önképzőköri elnök ünnepi beszéde igen értékes pontja volt a műsornak. A fiatal szónok megragadta a hallgatóság lelkét, midőn elmondta, hogyan ünnepelte a székely ifjúság befelé néző és munkában égő hazaszeretettel a 20 éves börtön március Idusait. Állandóan égett a nemzeti érzés Vesta-tűze ezeken a márciusokon s azt kívánta, hogy a márciusi ifjúság hősi lelkét vigyük bele a hétköznapok építő munkájába.

Tanulmányi szorgalmát az is jelzi, hogy számos tanulmányi versenyen nyert jelentős pénzjutalmat és ért el dobogós helyezést.Iskolai és városi ünnepségeken rendszeresen szavalt, de saját verseket is írt. Az 1939-ben megjelent Lantos diákévek című versantológiában két tucatnyi verse jelent meg .Hogy mennyire kiváló diák volt, arról a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem 1941-42-es színjeles leckekönyve is tanúskodik.Egyetemi lektori kinevezését, már nem tudták kézbesíteni, mert 1944-ben behívót kapott a frontra. Alig volt 23 éves, amikor hősi halált halt a hazáért. Halálával egy igencsak szép, reményteli jövő törött ketté. Botár Levente példája a tudás iránti vágynak, a tanulás szeretetének és a hazaszeretetnek.Ma már szinte senki nem emlékszik rá, hogy egykoron itt született és a Csekefalva 13 szám alatti házban élt ez a szépreményű, de tragikus sorsú fiatalember.

Emléke előtt egy általa 1938-ban írt verssel adózunk:

 

Őszi kép

(Megjelent a Lantos diákévek antológiában 1939-ben)

Itt járok a vén
almafák alatt,
hideg őszi szél
csipdesi arcomat.
Elmélázva nézem
a sápadt holdkorongot,
köröttem egyre hullanak
a sárga őszi lombok.
Az égről millió
csillag reám ragyog,
mint őszi bánat
búsan ballagok.
Lágy szellő suhan
a fák között
-az Ősz halkan,
csöndben beszökött-
Oly csodás az éj most-
a halk-suttogó szél
sok-sok Ősz-titkot
szívemnek elmesél.
A szellő tovább fújdogál
majd csendesen az is eláll,
csak a levelek hullanak
s halk zizzenéssel
az avarra borulnak.

Csíkszentmáron 2021 szeptember
Gergely András