Visszavonul polgármesteri munkájából Gergely András volt polgármester. Munkásságáról, további terveiről kérdeztük.

– Huszonöt évet tevékenykedett polgármesterként községünkben. Miért döntött most a visszavonulás mellett?

– Ezelőtt több mint 28 évvel jelentkeztem szolgálatra. Hat mandátum polgármesterség és négy év megyei önkormányzat keretében eltöltött közigazgatási múlt nagyon hosszú idő. Tudtam, hogy el fog jönni ez a pillanat, amikor búcsút veszek a Polgármesteri Hivataltól, hiszen minden kezdetnek egyszer eljön a vége is. Nyugodt lelkiismerettel, saját elhatározásából döntöttem úgy, hogy most jött el az idő, amikor át kell adni a stafétát. Én úgy gondoltam, hogy a csúcson kell búcsút inteni, amikor jó szívvel nézhetek vissza és talán rám is jó szívvel emlékeznek az emberek. Lehetőséget kell adni a fiataloknak is. Mindent mérlegeltem, mindent átgondoltam, és arra jutottam, most jött el az idő. Némileg segített a döntésben az is, hogy apró jeleket, intéseket kaptam: a „motor” már nem a régi, vissza kell venni a sebességből, és saját magamra is oda kell figyelni. Úgy gondolom, hogy legjobb tudásom szerint igyekeztem szolgálni közösségemet. Minden erőmmel azon voltam, hogy ez a kis székely közösség, amely szülőfalumat jelenti fejlődjön, gyarapodjon, hogy jó legyen itt élni minden lakójának. Ezen túl fontos volt nekem a kistérség, Alcsík is. Lehetőségem szerint azon voltam, hogy ez a térség egységes egészként haladjon, fejlődjön.

– Miket tart legnagyobb megvalósításainak az elmúltidőszakból?

– Amikor 1992 márciusában átvettem a hivatalt egészen más, a maihoz egyáltalán nem hasonlítható állapotok fogadtak. A rendszerváltás után elég elmaradott kép fogadta – amúgy országszerte – az idelátogatót. Nekifogtunk hát nagy lendülettel dolgozni. Büszke vagyok arra, hogy a térségben először itt sikerült kiépíteni egy minőségi ivóvízhálózatot és szolgáltatót. Ez 1997-ben került átadásra – már 23 éve. Aztán elkészítettük a párját ennek a beruházásnak: derítőállomást és modern szennyvízhálózatot építettünk ki, annak is már több mint tíz éve. És mindezt akkor, amikor nem voltak uniós forráslehetőségek. De említhetem akár az egészségházat, sportközpontot, könyvtárközpontot, ravatalozót és sorolhatnám, megannyi fontos beruházást, amelyekkel az itt élők számára igyekezünk minőségibb életviszonyokat teremteni.

Legalább ennyire fontosnak tartom, noha ezt sokan nem érzékelik, hogy a földvisszaszolgáltatást is sikerült precízen, következetesen megoldani. Ma már azon túl, hogy minden parcella ki van mérve, ezek jelentős hányada be is van telekkönyvezve. De büszke vagyok az önkéntes tűzoltók minőségi fejlődésére, nemcsak itt, hanem az egész régióban, akik az én segítségemmel is jelentős fejlődésen mentek át. És büszke vagyok a térség fúvószenekaraira, hiszen úgy gondolom abban, hogy ma ilyem minőségi szinten vannak, talán nekem is volt némi szerepem.

– Ha valamit másképp tehetne, mi lenne az?

– Nem hiszem, hogy munkámat illetően túl sok mindent másképp csinálnék. Bizonyára volna egy-két hangsúly, amit máshová tennék, de az irányelvek csak valami ehhez hasonlóak lennének. Az biztos, hogy saját magamra, a magánéletemre sokkal jobban odafigyelnék.

– Mi fog hiányozni leginkább a polgármesteri munkakörből?

– Bizonyára hiányozni fognak egy idő után a kollégák, de akkor majdcsak beugrok egy kávéra.

– Milyen tervei vannak a jövőre nézve?

– Hosszú ideje vagyok saját magam ura, ezért nyilván nem fogok semmi olyat végezni, ami túlzott kötöttséggel jár. Végtére is nem azért vonulok vissza, mert valahol más munkahelyen szeretnék nagyon intenzíven dolgozni, legalábbis egyelőre biztosan nem. Ha azt kérdeznéd, hogy mit szeretnék legszívesebben csinálni, akkor azt felelném, hogy egy csésze teával a felkelő nap sugarai mellett gyönyörködni virágjaimban, és beszívni a fűvészkert illatát, aztán egy jó könyv társaságában tölteni az időt. Komolyra fordítva a szót, megígértem utódomnak, hogy segítek neki eligazodni a közigazgatás útvesztőiben. Aztán van egy pár egyesület, ahol még számítanak a munkámra, kiemelten az Alcsík Kistérségi Egyesületet. Segítek a fiataloknak eligazodni ebben a kegyetlen világban.

És végezetül még egy gondolat. Egy hosszú szolgálat lezárásakor úgy gondolom, hogy a bocsánatkérésnek is helye van. Ha valakit szándékomon kívül megbántottam, akkor bocsánatát kérem. És bocsánatot kérek az általam ejtett esetleges hiányosságokért is. Én legjobb szándékom szerint igyekeztem közösségünk javára tenni, de én is csak gyarló ember vagyok. Búcsúmottóként Szent Pál apostolnak Timóteushoz írt levelének gondolatát választottam: A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam.

Utolsó kérésemmel kedves falusfeleim felé fordulok: Kérlek, fogadjátok szeretettel utódomat is. Segítsétek, támogassátok munkájában, mert csak szerető segítséggel, pozitív együttgondolkodással tud közösségünk javára dolgozni.

Scroll Up